Vajon egy hetes, valós idejű főtervezési gyakorlat, az építés mesterségének és politikájának gyakorlása, valamint egy közösség felépítése vezethet egy újfajta faluhoz? Építészek, városi gondolkodók és diákok a világ minden tájáról – többek között olyan egyetemekről, mint a Cambridge-i Egyetem, az Oxfordi Egyetem, az ETH Zürich, a Goldsmith Egyetem és a TU Delft – keresték a választ a Hello Wood azon javaslatára, hogy a letelepedési folyamat első építészeti lépéseit vizsgálják. 2016 volt a Project Village második éve, egy hároméves küldetés, amely arra ösztönözte a résztvevőket, hogy építsék meg saját településüket, a Hello Wood nomád oktatóinak és hallgatóinak nyári iskolájának vidéki kampuszát Csoromföldén, Magyarországon.
Bár a hétvégéig 14 projekt készült el, a nyári iskola messze túlmutatott az építkezésen: élvonalbeli építészeti diskurzus volt előadások, viták és bulik formájában.
A résztvevőket arra kérték, hogy alkossanak egy érkezési, állandósági és kapcsolati helyet. A szimpózium és a kerekasztal-beszélgetések során feltárták a letelepedés első építészeti aktusait, miközben a témával kapcsolatos jelenlegi és történelmi előzményeket vitatták meg, megvizsgálva, hogy milyen finom jelzések és területi meghatározások változtatják vagy cserélik fel a házigazda és a vendég szerepét. A letelepedés aktuális kihívásait a globális elmozdulás kontextusában és a jelenlegi otthoni élet egyre átmenetibb jellegét is megkérdőjelezték és megvizsgálták. A nyári iskola oktatási programjaiban való részvétel során a hallgatók segítettek saját kampuszuk kitalálásában, megtervezésében és megvalósításában, a közösség kollektív elképzelései alapján.
A Hello Wood Project Village 2016 egy kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amelyen Dr. Khadija von Zinnenburg Carroll (kutató, művész, Oxford University UK), Ruby Hoette (kutató, előadó, tervező, kurzusvezető, Goldsmiths University, UK), Dr. Juhász Ákos (építészeti tanszékvezető, Moholy-Nagy Művészeti és Formatervezési Egyetem), valamint Szépe András (szociológus, a Gólya közösségi projekt társalapítója) vettek részt. A résztvevők a kampusz lehetséges jövőjéről elmélkedtek. Kérdések merültek fel a közvetlen kontextussal való kapcsolatról, a környező falvakkal és közösségekkel való integrációról, a település ellenálló képességéről és fenntarthatóságáról, valamint a nyári iskola oktatási megközelítéseinek megkérdőjelezéséről.
