A Torii azt a keleti világban több mint ezer éve ismert építészeti tipológiát tanulmányozza, amely az egyik állapotból a másikba való átmenetet jelzi. A japán sintó hagyományban a Torii kapu a világi és a szakrális állapotok közötti határt jelöli ki. A hagyományos Torii kapu kortárs változata egy tájba illeszkedő határvonalat alkot, hogy felhívja a figyelmet a határaira az olyan ellentétes entitásoknak, mint szakrális és világi, természeti és ember alkotta, teremtés és pusztulás, állandóság és mulandóság – és egyben ünnepli egységüket.