↓ Oktatási segédanyag

A Szubjektív Makovecz Jegyzetek az Építész Mustra építészeti alkotótáborunk egyetemi oktatási segédanyaga. A kiadvány a Makovecz Imre Alapítvány támogatásával valósult meg.

↓ Vásárlás

A kötet megvásárolható a Libri könyvesboltjaiban és az Írók Boltjában; valamint megrendelhető a Libri, a Bookline és az Anima online könyváruházában.

↓ Előszó egy lexikonhoz

Makovecz Imre ma kétségkívül a legjobban dokumentált, külföldöm és itthon is legismertebb magyarországi építész, akinek életműve egyszerre termékenyítette meg és polarizálta a hazai építésztársadalmat. Amennyiben megkíséreljük azt, hogy az elmúlt száz évet, vagyis a trianoni országvesztés óta eltelt időszakot kulturális paradigmaként tekintsük, akkor eme képzeteink összesége két életmű, Bartók Béla és Makovecz Imre munkássága körül szerveződik. Bartók emigrációja és korai halála csak a műveken keresztül tudta hatását kifejteni, Makovecz Imre – jóllehet még csak tíz éves, mikor Bartók meghal – markáns személyével is kereteket ad Trianonnak mint kulturális paradigmának. Makovecz jelentőségét épp napjainkban a legnehezebb felmérni. Tanítványai talán most kezdték el igazán érezni mesterük hiányát, olyasfajta elárvultságot elszenvedve, amely cseppet sem segíti a higgadt mérlegelést. A történészek sem igazán tudnak viszonyulást teremteni, nekik ugyanis a távlat hiányzik, arról nem is beszélve, hogy az életmű talán még most sem tekinthető befejezettnek. Miközben Makovecz Imre a hazai építészeti kánon csúcsára emelkedett azzal, hogy költségvetési forrásokat rendeltek életművének fenntartásához, ez a kánonpozíció már egy cseppet sem egyértelmű a legfiatalabb generáció számára. Az y-generáció kifutó kohorszai és a nyomukban toporgó digitálsi bennszülöttek önállónak tekinthető kultúrájában nem igazán lehet megmondani a tutit, nem működnek a tekintélyérvek. Ami elfér egy okostelefon kijelzőjén, ami, tizenöt másodpercbe el- és befér, az van. Ami nem: az elvész.
Határozott célunk volt, hogy közel hozzuk Makoveczet, hogy megkíséreljünk átadni valamit abból az elragadtatásból, amelyet mindannyian érzünk életműve kapcsán. Fogalmunk sem volt eleinte viszont arról, miképp hidalhatnánk át a pontszerű, felhőtudások valamint a hosszú narratívák, a nagy történetek között feszülő már pusztán formai- és méretbeli különbségeket. Olyasfajta kiadvány lebegett a szemünk előtt, amely hierarchikusan építkezik, hanem hálózatként, amelyik nem a szavak súlyával, a kijelentések ceremonialitásával kíván meggyőzni, hanem a hivatkozások számával, az előfordulások gyakoriságával. „Mi az a(z)…?”, „Mit jelent az, hogy…?” típusú kérdéseket kerestünk, bízván abban, hogy nem csak bennünket, de az alapszinten Makovecz Imre iránt érdeklődő olvasóban is felmerül, hogy mit is jelent, hogy organikus?, mi az építés drámája?, mi az építőtábor?, mi a faluház?. A kérdések végül kulcsszavakká tömörödtek, adódotthát, hogy lexikoncikk jelleggel magyarázzuk meg, mit jelent(hetnek) azok a kifejezések, fordulatok, amelyekkel rendre találkozhatunk Makovecz Imre írásait olvasva.
A lexikonformátum hatalmas szabadságot adott nekünk is. Formailag kötött műfajként, már-már túlhatározott struktúraként bármikor abbahagyható és újrakezdhető; tetszőlegesen bővíthető és tömöríthető. Egy efféle vállalás éppúgy megél az okostelefonon, mint a számítógépen, éppúgy elképzelhető print formátumban, mint elektronikus kiadványként. De ami a legfontosabb: egy lexikon nem az el-, hanem a beleolvasásra csábít, és ha csak egy cseppet is jól végeztük a munkánk, a legkevésbé sem olyan, mint ez a bevezető: letapadt, unalmas és tudálékoskodó.

Wesselényi-Garay Andor

↓ Szerzők:

Beke Márton:
A „nyitott ház kollégium”, Közösségfejlesztés,
Népművelés

Fekete Nóra:
Antropozófia, Áruházak, Beton vs. fa, Csárdák,
Granica, Jin-jang, Kettős középpontú spirál,
Kós Károly Egyesülés, Magyar Művészeti Akadémia (MMA),
Országépítő folyóirat, Triskell, Vándoriskola,
Visegrádi táborok

Haba Péter:
Épületlény, Faluházak, Kultúrházak,
Lakóépületek, nyaralók, Oktatási épületek,
Sport- és szabadidős létesítmények, Szimbólumok,
Templomok, kápolnák, ravatalozók

Masznyik Csaba:
Élő építészet, Organikusok, Szerves építészet

Smiló Dávid:
Álarc nélküli bál, Budapest, Díszlet, Gyűrűk Ura,
Minimáltér pályázat, Mozgásforma-vizsgálatok,
Pályázat, Sevillai világkiállítás, Zászló

Az előszót írta Wesselényi-Garay Andor.

↓ Impresszum:

Koncepció:
Pozsár Péter,
Wesselényi-Garay Andor

Grafikai tervezés:
Szőke Gergely

Felelős kiadó:
HELLO WOOD Kft.

Szerkesztés:
Fekete Nóra,
Mihály Kamilla

Korrektúra:
Farkas Anita

Nyomdai munkálatok:
BPZines

Hello Wood Board:
Huszár András, Pozsár Péter, Ráday Dávid, Tóth Krisztián

Fotók: Darab Zsuzsa

A kiadvány a Makovecz Imre Alapítvány támogatásával valósult meg.